Egy, az Egyesült Államok 4 nagyvárosában elvégzett kutatás, a bél mikrobiomjának a kognitív funkciókra* gyakorolt hatását vizsgálta. „Állatkísérletekben és a klinikai vizsgálatokban egyaránt kimutatták, hogy a bél mikrobiomja komoly szerepet játszik a kognitív funkciók változásainál.” –jelentette ki Dr. Katie Meyer (Nutrition Research Institute, University of North Carolina at Chapel Hill, Kannapolis) és a JAMA Network Openen.
Lássuk a vizsgálat részleteit!
Változatos mintavétel 4 amerikai nagyvárosból
A kutatók adatokat használtak fel a prospektív Coronary Artery Risk Development in Young Adults (CARDIA)-kohorszból, melynek tagjai 4 amerikai nagyváros lakói közül kerültek kiválasztásra, az alábbi eloszlás szerint:
- Átlagos életkor: 55,2 év
- Nem szerinti eloszlás: 44,7% férfi és 55,3% nő
- Etnikai eloszás: 45,2% színes bőrű.
A vizsgált alanyok közülük 597 esetben kognitív tesztekből és székletmintákból származó mikrobiom vizsgálatok eredményei állnak a kutatók rendelkezésére. Többek között a következő kognitív tesztek adataival dolgoztak:
- Montreal Cognitive Assessmenthez (MoCA)
- Digit Symbol Substitution Test (DSST)
- Rey-Auditory Verbal Learning Test (RAVLT)
- Stroop-teszt
A kognitív tesztekben elért pontszámok jelentősen társultak a béta-diverzitással. Ez nem más, mint a tesztalanyok mikrobiális biodiverzitás különbségének mértéke. A vizsgálat egyértelműen kimutatta, hogy a magasabb béta-diverzitással rendelkező tanulmány-résztvevők jobban teljesítettek az elvégzett kognitív tesztek többségénél.
A zavaró tényezők figyelembevétele döntő fontosságú
Az általános elemzések számos asszociációt mutattak az egyes baktériumfajok és a kognitív tesztek eredményei között. „De ezek közül az asszociációk közül csak néhány maradt meg a kognitív funkcióval kapcsolatos tényezők teljes kiigazítása után.” – írja cikkében Dr. Meyer.
A vizsgálati eredmények kiértékelésekor, igyelembe vették az olyan szociodemográfiai változókat, mint az életkor, az etnikai hovatartozás, a nem és az iskolai végzettség, de az egészség szempontjából rendkívül fontos tényezőket is (testmozgás, táplálkozás, dohányzás és gyógyszeres kezelés), valamint a már meglévő betegségeket (diabétesz, magas vérnyomás vagy megnövekedett testtömeg-index BMI).
A butirátképzők előnyösek?
A tanulmány kitért arra is, hogyan mutatható ki párhuzam a különböző baktérium törzsek, mint a barnesiella és akkermansia valamint a lachnospiraceae egy-egy csoportjának megléte, illetve a kognitív tesztekben mutatott magasabb eredmények között:
„A sutterella nemzetség negatív kapcsolatban állt az egyik teszttel. A nemzetségspecifikus elemzések eredményei megfeleltek egy mechanizmusnak, ami valószínűleg a bél mikrobiomja és a kogníció közötti kapcsolat alapját képezheti.” - írja Dr Meyer. „A kapcsolódó baktériumok közül sok a clostridia osztályához tartozik, amely a rövid láncú zsírsav butirátot képezi. Az állati alanyokon elvégzett vizsgálatok során, a butirát alkalmazása jelentős javulást eredményezett vaszkuláris demenciában és a kognitív károsodás ellen.”
Remény a jövőbeli intervenciós lehetőségekre
Dr Katie Meyer tanulmánya bíztató eredményekkel zárult. A bél mikrobiomja a kognitív öregedéshez kapcsolódhat, és további vizsgálatok után, bízhatunk az elméleti eredmények gyakorlati alkalmazásában is:
„A bél mikrobiomja potenciálisan módosítható az egészséges szokások és a célzott terápiák révén”, mondja Dr Meyer. Minél több bizonyíték áll rendelkezésünkre, annál valószínűbb, hogy a célzott beavatkozások lassítják a kognitív képességek romlását idősebb korban.
Forrás: deutsch. medscape.com
*A kognitív funkciók azok a megismerési, információfeldolgozási és gondolkodási tevékenységek, amelyekkel érzékeljük, felfogjuk és felhasználjuk megszerzett tudásunkat. Ezek a képességek teszik lehetővé az értelmi működést. - Forrás: lexiq.hu
